A béka marad

A biológiával kapcsolatos tévhitek, félismeretek, félreértések tisztázása.

Ötletek

Ha bárki bárhol lát, olvas olyasmit, amiről úgy gondolja, érdemes lenne foglalkoznunk vele, vagy csak választ keres valamilyen biológiával kapcsolatos kérdésre, írjon az ng (kukac) akg (pont) hu címre és igyekszünk utánajárni és foglalkozni a témával.

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Utolsó kommentek

Okos galambok és Rózsa Gyuri

2010.03.04. 21:26 - Nádori Gergely

Címkék: tudomány pszichológia

Úgy látszik galamb idény van itt a Béka blogon, megint róluk lesz szó ugyanis. Ezúttal azonban nem a babonás mivoltuk kerül elő, hanem az, hogy miként tudnak hatékonyabban bizonyos értelmezésben okosabban viselkedni, mint mi emberek.

A probléma, amivel a galambokat szembesítették jól ismert, angolul Monty Hall dilemmának nevezik, magyarul Rózsa Gyuri paradoxon lehetne a neve. Nem arról van szó, hogy miként tud egy ember olyan sok vizet meginni, hanem arról a játékról, amit Amerikában Monty Hall, nálunk Rózsa Gyuri vezetett. Bizonyos mértékben a vetélkedők kvintesszenciájáról van szó: a játékosoknak három ajtó közül kellett választania, egy mögött van sok nyeremény, kető mögött semmi. A dilemma a következő: elsőként választunk egy ajtót, a játékvezető kinyit egy másikat, ami mögött semmi sincs, ezután felajánlja a lehetőséget, hogy átmehetünk a másik csukott ajtóhoz, ha akarunk, a kérdés: érdemes-e váltani. Elsőre azt mondja az ember, hogy teljesen mindegy váltunk-e vagy sem, pedig valójában a váltással megduplázzuk a nyerési esélyünket. (Aki nem hiszi járjon utána pl itt.)

Ami most érdekes, hogy galambokat szembesítettek ezzel a paradoxonnal, három kapcsoló közül választhattak, ha sikeresek voltak magot kaptak. A galambok elég hamar megtanulták, hogy váltani kell. elvégezték ugyanezt a kísérletet emberekkel is (bár számukra nem köles volt a jutalom), de az emberek ragaszkodtak ahhoz az elképzeléshez, hogy teljesen mindegy váltanak-e vagy sem. A galambok tehát idővel lényegesen sikeresebbek voltak a Monty Hall probléma megoldásában, mint az emberek.

természetesen nem arról van szó, hogy a galambok okosabbak lennének az embereknél, sokkal inkább arról, hogy az emberek, akik elméleteket gyártanak a dolgok működéséről jobban hisznek az elméleteiknek, mint a tapasztalatoknak. Bizonyos értelemben éppen az okosságuk gátolja őket abban, hogy hatékonyak legyenek.

Vajon mi történik, ha majd eljönnek az idegenek és a Föld élőlényeinek értelmi képességét az alapján próbálják meg lemérni, hogy miként teljesítenek a Monty Hall tesztben?

Herbranson WT, Schroeder J. : Are birds smarter than mathematicians? Pigeons (Columba livia) perform optimally on a version of the Monty Hall Dilemma. J Comp Psychol. 2010 Feb;124(1):1-13.

Babonás galambok és a talpmasszázs

2010.02.08. 23:41 - Nádori Gergely

Címkék: pszichológia áltudomány tévhit

Skinner a behaviorizmus atyja különösen izgalmas kísérletet végzett el 1947-ben. A behaviorizmus a viselkedést a kondicionáláson keresztül próbálta magyarázni, azaz annyit mondott ki, hogy azok a viselkedési mintázatok alakulnak ki és erősödnek meg az állatokban, amik valamilyen formában rendszeresen megerősítést nyernek. Így lehet megtanítani a kutyát arra, hogy leüljön vezényszóra vagy akár egy patkányt arra, hogy csak a szív alakú és sárga dolgokat egye meg. Skinner számtalan állatot tanított így be különféle dolgokra, sőt a pletyka szerint még a saját lányánál is kipróbálta a kondicionálást, de ahogy az egy igazán nagy tudóshoz illik, tudott a saját elméletén kívül is gondolkodni.

· 1 trackback

Hol a határ?

2010.01.19. 15:23 - Nádori Gergely

Címkék: tudomány agy tudat orvoslás

A biológia nem rendes természettudomány, nincsenek például olyan szép és egzakt meghatározásai, mint a fizikának vagy a kémiának. A legtöbb olyan központi fogalom, amivel dolgozik (élő, gén, faj) kicsit maszatos, nem írható körül szabatosan. Ez persze nem akadályozza meg abban, hogy fantasztikus dolgokra jöjjön rá, hioszen már Bohr is azt mondta a tudomány egészéről: Olyan ez, mint a mosogatás, koszos a víz, koszos a rongy, a végén mégis tiszta lesz az edény. Az a fogalom, aminek kapcsán most újra rávilágítanék arra, mennyire nem is tudjuk, miről beszélünk a tudat.

Nővel, gyerekkel és influenzával

2009.12.12. 12:05 - Nádori Gergely

Címkék: hülyeség index cikk

Az örökzöld marketing bölcsesség szerint nővel és kisgyerekkel bármit el lehet adni (talán még ott van a sorban a kutya és a fókabébi is), most úgy látszik az influenza is felkerült erre a listára.

Az Indexen olvasható reklám azt ígéri: H1N1 influenza ellen: Megelőzés és Rehabilitáció asztma és egyéb légúti panaszok esetén. A felvezetésben pedig azt írja:

Önhétfogás

2009.11.10. 23:01 - Nádori Gergely

Címkék: bulvár tudomány agy tudat

A neurológia egy izgalmas kérdéséről lesz szó, olyanról, ami azután messzeható filozófiai következményekkel is bír, elsősorban az empirizmus (a világ tapasztalat általi megismerhetősége) egyfajta kritikájaként. A kérdés egyszerű: Miért nem tudjuk magunkat csiklandozni?

Miért kell félni?

2009.10.23. 18:17 - Nádori Gergely

Címkék: történelem hülyeség orvoslás tévhit

Szociológusok, pszichológusok és politológusok biztosan sokat fogják majd tanulmányozni, hogy miért és hogyan alakulhatott ki ez a hisztéria a H1N1 oltások körül. Egyetemet végzett emberek képsek elhinni, hogy az oltással nanocsipet ültetnek beléjük, hogy így oldják meg a globális túlnépesedés problémáját, ami valójában nincs is, mert Texas egyedül képes lenne élelemmel ellátni a Föld minden lakóját. Ezekre a szövegekre kár is szót vesztegetni. Érdemes lehet viszont arról beszélni egy kicsit, hogy miért is félnek sokan annyira ettől a mostani influenzától, miért ez a nagy betojás. Sokat hangoztatott érv, hogy az egész hisztéria csak humbug, hiszen alig hal meg valaki ettől az "új influenzától". Az érvelés nagyon hasonlít ahhoz, amit általábban az oltásokkal szemben hoznak fel, korábban már itt is esett szó róla. A baj csak az, hogy ha már ezrével vannak a halottak, olyan mennyiségben, ami képes meggyőzni a kétkedőket, akkor már késő az oltásokat beadni.

· 1 trackback

Harc a végeken

2009.10.05. 12:05 - Nádori Gergely

Címkék: tudomány genetika nobel

Az idei Nobel-díjat megint hárman kapták ezúttal egyenlően megosztva, Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak (két nő és egy férfi!) a kromoszómák végén található telomérák és az ezeket gondozó enzim a telomeráz vizsgálatáért érdemelték meg az elismerést.

A magasabb rendű élőlények DNS-e nem egy köralakú molekula, mint a baktériumoké, hanem több külön álló hosszú láncból áll. Ezeket a láncokat fehérjék burkolják be és védik, így alakulnak ki a kromoszómák. Az ember minden egyes sejtjében (kivéve az ivarsejteket) 46 ilyen lánc, ilyen kromoszóma van. A DNS másolása egyszerű dolog, a láncot ketté kell választani és el kell készíteni a másolatot, ez könnyen is megy mindenhol, de a végeken nem olyan egyszerű. A DNS másolása csak az egyik szál irányába történhet, ezért az egyik szálon rövid szakaszokban, visszafelé történik a másolás, a végeken azonban nincs már hely egy ekkora szakaszra, így a normál másolásnál minden alkalommal lamaradna egy kicsi a másolt DNS-ből. Ez pedig, mint a sajtot elosztó róka meséjéből olyan jól tudjuk, nem vezet semmi jóra.

· 1 trackback

Tíz a századikon

2009.09.28. 23:48 - Nádori Gergely

Címkék: oktatás

Ha valakinek, aki erre téved fontos a természettudományok oktatása és népszerűsítése, látogasson el a Google 10 millió dolláros pályázatának oldalára és szavazzon erre az ötletre. Hátha nyer.

süti beállítások módosítása