A béka marad

A biológiával kapcsolatos tévhitek, félismeretek, félreértések tisztázása.

Ötletek

Ha bárki bárhol lát, olvas olyasmit, amiről úgy gondolja, érdemes lenne foglalkoznunk vele, vagy csak választ keres valamilyen biológiával kapcsolatos kérdésre, írjon az ng (kukac) akg (pont) hu címre és igyekszünk utánajárni és foglalkozni a témával.

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Utolsó kommentek

Miért nem ugat Csányi Vilmos?

2008.03.10. 09:53 - Nádori Gergely

Címkék: kutya genetika beszéd gén

Egészen szürreális interjú jelent meg a Népszabadságban Csányi Vilmossal. Többször ellenőriztem a dátumot, de nem április elsején jelent meg, hanem március nyolcadikán, az is fontos nap elvégre. Az interjú közben Csányi párszor kifakad:
Eddig nyugodt voltam, de könyörgöm, hagyja már ezt a marhaságot!
A sírba visz.
De az igazi gyöngyszem az utolsó bekezdés: 
- Komplexebbek vagyunk, ennek ellenére nem tanulunk meg ugatni.
-
Nem hagy élni! Tudja mit: a kutya mindent megpróbál, hogy megértse az ember, és viszont. Idővel talán megunja a fáradtságot, és mert úgy egyszerűbb, megtanul beszélni. Persze genetikai beavatkozásokkal. Mielőtt megkérdezné, mikor, mondjuk, húsz év múlva...

Annyira megtetszett ez a szerkesztőnek, hogy még a képaláírásba is bekerült. Nehéz eldönteni, hogy a professzor a hülye kérdésre hülye választ elvet követte-e, vagy valójában mást mondott, vagy az interjú végére elvesztette józan ítélőképességét, de az bizonyos, hogy a mondottaknak kevés értelme van.
Két irányból közelíthetjük meg a kérdést, a beszéd genetikája és a genetikai beavatkozások felől. A beszéd genetikájáról egyre többet, de még mindig nagyon keveset tudunk. Néhány éve olvashattunk arról, hogy megtalálták a beszéd génjét, noha valójában csak egy olyan gént találtak meg (a FOXP2 nevűt, a képen látható az általa termelt fehérje), ami összefüggésbe hozható bizonyos beszédzavarokkal. A mutációra az azóta híressé vált KE családban találtak, melynek egyes tagjai ugyan átlagos intelligenciával rendelkeztek, nagyon komoly beszédzavarokkal küzdöttek. Egyértelmű volt, hogy egy gén felelős, mely a családban jól követhetően öröklődik. Deketívregénybe illő nyomozás után sikerült elkapni a tettest, a már említett FOXP2-t. Ez a gén egy úgynevezett transzkripciós faktor, vagyis azt befolyásolja, hogy más gének miként dolgoznak. Elősegítheti egyesek kifejeződését, vagy gátolhatja másokét. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sok helyen és sokféleképpen fejezheti ki a hatását. A FOXP2 úgynevezett konzervatív gén, ami nem azt jelenti, hogy a Vasladyre szavazna, hanem azt, hogy az evolúció során alig változik. Megtalálható a méhekben, a halakban, az egerekben és természetesen az emberszabású majmokban is. Az ember és az egér ilyen fehérjéje csupán 3 aminosavban tér el egymástól. (Az aminosavak a fehérjéket felépítő építőkevek, ez a fehérjét 715 aminosavból áll.) Érdekes viszont, hogy a csimpánz és az ember FOXP2 fehérjéje is két aminosavban különbözik, ami arra utal, hogy ez a jelentős változás komoly szerepet játszhat az ember és legközelebbi rokonai beszédképessége közti különbségben is. Van azonban ezen kívül is sok más alapja a beszédképességnek, az egyik legfontosabb (és szintén genetikailag meghatározott) az emberi agy aszimetriája. Ugyan már a zebrahalban is megfigyelhető eltérés a két agyfélteke felépítésében és funkiójában, sehol nem olyan nagy a különbség, mint az emberben. A nyelv pedig az egyik olyan agyi tevékenység, ami szinte kizárólag az egyik (bal) agyféltekéhez kötődik. Ennek az aszimetriának a kialakításáért pedig több gén is felelős. Hasonlóan fejlődésgenetikai alapja van a hangképző szervek kialakulásának, ami szintén nem egyszerű dolog. Arra is van némi bizonyítékunk, hogy a Chomsky által feltételezett univerzális nyelvtan is genetikailag rögzített.
Ehhez képest a genetikai beavatkozások még elég gyermekcipőben járnak. Képesek vagyunk kikapcsolni egyes géneket és esetleg újakat bevinni, de ez a tevékenység leginkább ahhoz hasonlít, mintha egy Michelangelo szobron próbálnánk módosítgatni 25 kilós kalapáccsal. nem is beszélve az úgynevezett kényszerekről, az élőlények felépítéséből adódnak olyan sajátosságok, amik bizonyos változásokat lehetetlenné tesznek. Az embereknek például nem lehetne kopoltyúja, mivel azok az embrionális struktúrák, amik a halakban a kopoltyút alakítják ki az emberben más szintén létfontosságú (például hangképző) szervek felépítésében vesznek részt.
Ha bárki, akár Csányi professzor úr úgy gondolja, hogy mégis valóra válhat a jóslat, hajlandó vagyok vele fogadni itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://beka.blog.hu/api/trackback/id/tr76373873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kecsej 2008.03.10. 15:25:07

Egyértelműen "hülye kérdésre hülye válasz".
Olvastam a cikket, szerintem a népszabis srác nem volt teljesen tiszta, így a végén CsV-nél totál elszakadt a cérna és nyomott egy luftot.
Nekem inkább az a furcsa hogy képes voltál ezen a baromságon vérszemet kapni és legyártani ezt a cikket.

Kilgor Trout 2008.03.10. 15:31:38

Egyetértek az előttem szólóval. Szerintem Csányi prof. is tudja, hogy képtelenség 20 éven belül beszélő kutyát buherálni...
Persze okos dolgokat írtál, csak rosszkor, kedves posztoló.:)

Szurkapiszka 2008.03.10. 15:50:15

Azt hiszem Montágh Imre egyik könyvében írta, hogy a beszédhez nem csak agyi, hanem szervi feltételek is kapcsolódnak. pl. a kisgyermek nem csak azért nem tud beszélni, mert az agya még nem fejlett, hanem még nem fejlődtek ki teljesen a fejben lévőkülönböző szervek:garat, nyelv, illetve ezek elhelyezkedése miatt még alkalmatlan a beszédre.
Emiatt a kutya sosem fog beszélni, hiába fog gondolkodni.
A kutya koponyája ugatásra termett, nem pedig beszédre.

brekekekeke 2008.03.10. 15:57:21

Kedves kommentező kollégák, érdemes felfigyelni a béka mély iróniájára ...ilyenképpen ti ugrottatok túl nagyot...
Teljesen jó a cikk, és nagyon vicces az apropója is. Szerintem is kihagyhatatlan...
Élen Csányi mester! És a posztoló is!

Nádori Gergely 2008.03.10. 16:09:27

Kedves olvasók,
Elsősorban azért írtam a beszéd genetikájáról, mert érdekes és jó alkalom volt hozzá ez a cikk. Másrészt pedig azért, mert félő, hogy van aki nem látja az iróniát Csányi megnyilatkozásában.

gabest1 2008.03.10. 17:11:30

Kellőképpen árnyalt ugatás, amelyik gondolatokat fejez ki, nem tekinthető beszédnek? Van pár emberi nyelv is, ami inkább hasonlít ugatásra.

tamsa · http://tamsa.freeblog.hu 2008.03.12. 09:59:52

az öreg csupán a Bukfenc és Jeromos című könyvének egyik gondolatára utal, hogy kellő komoly tudatos szelekciós munkával elérhető egy még kommunikatívabb kutya "létrehozása" sok év és sok generáció alatt.

ahogy az valószínűleg történt is a kutya domesztikációja során.

akit komolyabban érdekel a téma az itt talál publikációkat:

etologia.aitia.hu/main.php?folderID=945