A béka marad

A biológiával kapcsolatos tévhitek, félismeretek, félreértések tisztázása.

Ötletek

Ha bárki bárhol lát, olvas olyasmit, amiről úgy gondolja, érdemes lenne foglalkoznunk vele, vagy csak választ keres valamilyen biológiával kapcsolatos kérdésre, írjon az ng (kukac) akg (pont) hu címre és igyekszünk utánajárni és foglalkozni a témával.

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Utolsó kommentek

Van másik!

2010.08.02. 17:58 - Nádori Gergely

Címkék: tudomány gmo

Remélem mindenki emlékszik a címben idézett bohóctréfára, amiben a zenebohóc ezzel a felkiáltással kapja elő az újabb és újabb zajkeltő eszközöket. Úgy látszik, hasonló viccre képesek az ökológiai rendszerek. A genetikailag módosított növények termesztése megjelenésük óta heves viták tárgya. Az ellenérvek között szerepel az emberi egészségre és/vagy az életközösségekre gyakorolt negatív hatás is. Az állítások szerint például a rovarmérgeket termelő GM (genetikailag módosított) növények nem csak a kártevőket, hanem más ártatlan rovarokat is gyilkolhatnak, egészében csökkenthetik a biodiverzitást. A propagátorok viszont azzal érveltek, hogy a GM növények termesztése jelentősen csökkenti a növény védőszer használatot, kisebb környezeti terhelést és ezáltal a biodiverzitás növekedését eredményezheti. Az erős indulati tartalmakkal fűszerezett vita Európában és az USA-ban dúl teljes erővel.

Vannak persze olyan országok is, amik magasról tesznek az elvi megfontolásokra, ilyen például Kína. Nem is csoda, hiszen a Föld művelhető területeinek csak 5%-ával rendelkezik, míg a népesség 20%-a lakik ott. A GM termesztéssel kapcsolatban Kínának nincsenek fenntartásai. Kína számára a terméshozamok növelése mindennél fontosabb. A 90-es években már Kína volt a világ legnagyobb növény védőszer használója, aminek következtében a becslések szerint évente 4000 ember halt meg a talaj, a víz mérgezése miatt. A GM növények használatával nem csak a terméshozamok növekedését, hanem a kemikáliák használatának csökkenését is remélték. Az első eredmények alapján úgy tűnt, teljes joggal. Egy idén júniusban publikált tanulmány szerint azonban meglehet, hogy a csökkenés csak átmeneti volt.

A haszonnövények közül mindig is a gyapot volt az, amit a legtöbbet kellett permetezni, ezért is volt elsődleges célpontja a génmódosításnak. A növény fő kártevője a gyapotmoly, ami ellen olyanfajtát hoztak létre, ami a Bt-toxin nevű rovarmérget termelte. Ennél a fajtánál szinte mellőzni is lehetett a permetezést. Eleinte. A tanulmány ugyanis, ami a GM gyapotmezőket vizsgálta Kínában arra a következtetésre jutott, hogy ezeken a helyeken ugrásszerűen nőtt a mezei poloskák száma. Ezek a rovarok immúnisak a Bt-toxinra. A helyzet mára odáig jutott, hogy a rovarölőszer használat a 90-es évekbeli 60%-ára kúszott vissza.

Mi ebből a tanulság? Egyfelől nem volt igaza azoknak, akik kevéssé bíztak az ökoszisztémákban és azok összeomlását jósolták meg a GM növények miatt.Úgy tűnik, ezek a növények nincsenek jelentős hatással a biodiverzitásra. Nem volt azonban igaza azoknak sem, akik a GM növényekben egy új mezőgazdaság eljövetelét látták és úgy gondolták semmi szükség nem lesz ezután a hagyományos növényvédelemre. A legjobb esetben is azt mondhatjuk, hogy a GM egy a sokféle növényvédelmi eszköz közül.

Lu, Y. et al: Mirid Bug Outbreaks in Multiple Crops Correlated with Wide-Scale Adoption of Bt Cotton in China Science 28 May 2010:Vol. 328. no. 5982, pp. 1151 - 1154

Huang, J. et al: Biotechnology as an alternative to chemical pesticides: a case study of Bt cotton in China Agricultural Economics 29 (2003) 55–67

A bejegyzés trackback címe:

https://beka.blog.hu/api/trackback/id/tr832193788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Koopac 2010.08.02. 20:45:59

Ez azért előrelátható volt. Sőt, nem csak az várható, hogy a rezisztens fajok elszaporodnak a toxinérzékeny fajok kárára, hanem az is, hogy utóbbiak előbb-utóbb rezisztenssé válnak. A megoldás az lenne, hogy cserélni kell a toxinokat, azaz minden évben más-másfajta vetőmagot lehetne vetni. Ehhez persze több engedélyeztetett és bevizsgált toxingénre van szükség. Egész biztos, hogy a nagyok már dolgoznak az ügyön. Olyat is el tudok képzelni, hogy indukálható promóterek használatával a földműves tudja meghatározni, hogy melyik toxint aktiválja az adott területen abban az évben. Ehhez csak vetés előtt a megfelelő kezelést kell alkalmazni a vetőmagon.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2010.08.07. 09:53:26

Bocs, ez egy kicsit kötekedő komment lesz.

Tök jó a blog, meg a poszt is, de pont a magas színvonal miatt jelezném, hogy az "Ezek a rovarok immúnisak a Bt-toxinra" mondat félreérthető, mert az immúnis szó leginkább immunválasz útján kialakuló ellenállási képességet sejtet, míg a mérgező anyagokkal szembeni rezisztencia szerintem többnyire nem immunválaszra épül. A rezisztens, vagy szimplán ellenálló kifejezés jobb lett volna.

A fertőző és mérgező fogalmakkal kapcsolatban a köznyelvben gyakori a zűrzavar.

nzsigu 2010.10.10. 11:05:55

Fontosnak tartom, hogy ez a téma terítéken legyen folyamatosan. Alább ugyanebben a témában egy más jellegű "éedekesség":

greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=17752

2008-ban találtam ezt a cikket. Semmilyen további infót nem találtam a kérdésben. Angol nyelvű oldalakon sem.
Vajon egy adott területen elszigetelt esemény lehet(ett) vagy csak nem publikálják, ha történik hasonló napjainkban
(hiszen az eltelt 2,5év alatt több tapasztalat gyűlt föl a témában...)

Hallottatok bármit erről az irányú gén-modosulásról mostanság?

nadiposzata 2010.11.25. 14:04:28

Óh, én meg vmelyik sulis szaklapban olvastam, hogy a kukorica moly, azért már kezd nem is olyan érzékeny lenni a Bt-toxinjánra.

Plusz itt is úgy vésik az okosok a fejekbe, hogy megváltás nincs, max. ideig-óráig tartó horizontális és vertikális rezisztencia. Merthát az a fránya ökológia alatt bővebben oktatott koevolúció mégis csak létezik.