Az ásványok evolúciójáról szól az Index cikke. Maga az írás csak arról szól, hogy a Föld létrejötte során egyre növekedett az ásványok száma és ez részben az élet jelenlétének is köszönhető. Evolúcióról viszont nem esik szó, bár a nyitómondat azt állítja, hogy az ásványok hasonló fejlődésen mentek keresztül, mint a növények és az állatok. De hát ez nem igaz. Az állatok és a növények ugyanis folyamatosan egyre jobban alkalmazkodtak környezetükhöz, eközben persze növekedett a fajaik száma is. Az ásványok viszont csak egyre többen lettek. (Tényleg, mitől rátermettebb egy ásvány, jobban csillog?)
A hír kapcsán érdemes egy kicsit tisztázni az evolúció sokat szenvedett fogalmát. Elsőként a svájci Charles Bonnet használta biológiai értelemben, bár ő még elsősorban embriológiai értelemben tette ezt. Később aztán Darwin lassan 150 éves gondolatával forrott egybe, ugyan ő eredetileg nem használta. 1872-re azonban már annyira egyet jelentett az ő elméletével, hogy maga is elfogadta azt.
A későbbiekben sokáig egyet jelentett az evolúció a darwini biológiai evolúcióval. A köztudatban tévesen azonossá vált a földi élet történetével is, noha az legfeljebb egy esete az evolúciónak, nem pedig az evolúció maga. Az 1970-es években mikor az elméleti biológia megpróbálta minél egzaktabban kezelni vizsgálata tárgyát jött létre a a következő meghatározás: Evolúció az a folyamat, ami lejátszódik egy olyan rendszerben, melynek tagjai rendelkeznek a szaporodás, változatosság és öröklődés három tulajdonságával. Ha bármelyik hiányzik ebből a háromból, akkor nem játszódik le az a folyamat, aminek során a rendszer elemei egyre jobban alkalmazkodnak a környezetükhöz. Ha nincs szaporodás, nem lesz szükség arra, hogy kiválogassuk a jobban alkalmazkodott egyedeket, mivel nem kell a korlátos erőforrásokért versenyezniük. Ha nincs változatosság, akkor a válogatás teljesen véletlenszerű lesz, hiszen nincsenek különbségek az egyes egyedek között. Ha pedig az öröklődés hiányzik, akkor minden generációban újra kell kezdeni a válogatást, nem lesznek jobban alkalmazkodottak az utódok.
Jól látható, hogy míg az élőlények esetében teljesül ez a három feltétel, az ásványok esetében már kevésbé (mi a szaporodás ebben az esetben?). Ezért nem beszélhetünk az ásványok evolúciójáról. Vannak azonban olyan rendszerek, amik nem élők, de mégis lezajlik bennük az evolúció. Lezajlott evolúció az élet kialakulása előtt egyes vegyületek között, de ma már használják az evolúciót (genetikai algoritmus néven) például nyomtatott áramkörök tervezésére is.
De evolúció történik az itt látható ablakban is, ahol a 100 állatból minden generációban csak az az 50 marad életben, amelyik színe a legjobban hasonlít a háttérre, majd mindegyiknek lesz egy utódja, aminek a színe kicsit különbözik a sajátjától.
Utolsó kommentek