A béka marad

A biológiával kapcsolatos tévhitek, félismeretek, félreértések tisztázása.

Ötletek

Ha bárki bárhol lát, olvas olyasmit, amiről úgy gondolja, érdemes lenne foglalkoznunk vele, vagy csak választ keres valamilyen biológiával kapcsolatos kérdésre, írjon az ng (kukac) akg (pont) hu címre és igyekszünk utánajárni és foglalkozni a témával.

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Utolsó kommentek

Új tudomány születik

2008.03.16. 12:01 - Nádori Gergely

Nagy időket élünk, ez nem lehet vitás, egyetlen generáció alatt is hatalmasat változik a világ. Gondoljuk csak végig, mi minden új dolog született csak az elmúlt harminc évben, hogy messzebb ne menjünk: internet és blogok.
Az új időknek köszönhetően új tudományok is születnek, itt van például az orvostudomány, ami éppen most van kialakulóban. A hangsúly itt természetesen a tudományon van, mégpedig a szónak az angolszász értelmében, amikor a tudomány alatt a természettudományokat értik, az olyan vizsgálódást, ami a Bacon által lefektetett módszert alkalmazza (Bacon ezt még úgy nevezte, hogy a méhecske útja, manapság egyszerűen csak tudományos módszernek nevezik). Az elmúlt párezer évben ugyan sok tapasztalat gyűlt össze az orvoslással kapcsolatban, de ezek egyfelől nem alkottak egységes rendszert, másfelől gyakran nem voltak objektív vizsgálatoknak alávetve. Koch Sándor mondogatta nekünk az egyetemen: "Olyan, hogy orvostudomány nem létezik, orvosempíria az van, sok-sok tapasztalat, de tudomány az nincs." Saját bevallása szerint azért ment kutatónak gyógyító orvos helyett, mert nem bírta elviselni a gondolatot, hogy fogalma sincsen, pontosan mit és hogyan csinál az adott gyógyszer, amit bead a betegnek, csak annyit tudhat, hogy többnyire nem ront az állapotán. Ebben igaza is volt, megdöbbentő, hogy milyen keveset tudunk arról, hogy a széles körben alkalmazott gyógyszerek pontosan mit is csinálnak, az aszpirin hatásmechanizmusát csak a 70-es években kezdtük meg érteni és ma sem vagyunk tisztában annak minden részletével.
Képzeljük el, hogy a tévészerelő azt mondaná: Ilyenkor, ha szemcsés a kép, sokak szerint itt ezt kell kicsrélni, de van egy másik iskola, ami szerint itt ezt a másikat. Sokak szerint persze nagyon hatásos lehet egy jókora ütés is az oldalára, de szerintem a legjobb, ha jól megrázzuk. A biztonság kedvéért, azért cseréljük még ki itt ezt a kis kütyüt is, amiről nem igazán tudom, hogy mire való, de hátha segít. Merthogy az orvos jobbára ezt teszi (bár a rendszergazdák is mintha ezen az elven működnének).
Az útóbbi évtizedeken azonban egy új irányzat jelent meg, az evidence based medicine, azaz a bizonyíték alapú orvoslás. Ha valaki valamiféle orvosi ösztöndíjat akar elnyerni, jól teszi, ha beleírja a pályázatba, hogy bizonyíték alapú munkát szeretne végezni, mivel mostanában ez az egyik legdivatosabb kifejezés. A mozgalmat egy skót orvos, Archie Cochrane indította el a 60-as években. Cochrane egyszerűen nem volt megelégedve az orvosi gyakorlat bizonytalanságával és úgy vélte a tudományos módszer alkalmazásával lehetne némi rendet termteni az orvoslásban. Azt szorgalmazta, hogy végezzenek randomizált vak teszteteket az egyes gyógyszerek, eljárások hatékonyságának bizonyítására. Egészen addig az orvostudomány elsősorban az esetleírásokra támaszkodott, az ellenőrzött, randomizált, kettős vak kísérletek nem tartoztak a gyakori módszerei közé.
Cochrane kutatásai nyomán jött létre a Cochrane könyvtár, ami rendszeresen szemlézi a szakirodalmat és ad áttekintéséket az egyes eljárások hatékonyságára vonatkozó ismereteinkről és költség/hatékonyság elemzésükről. Az áttekintések között akad olyan triviális is, ami azt próbálja kideríteni, hogy a csapvíz, a desztillált víz, a sóoldat vagy a forralt víz hatékonyabb-e a sebek fertőtlenítésére (meglepő eredmény, hogy a csapvíz semmivel sem rosszabb a többinél, de arra nincsen egyértelmű bizonyíték, hogy a lemosás egyáltalán csökkenti a fertőzések előfordulását).
Ennek a megközelítésnek bőven vannak kritikusai is. Egyesek szerint az irányzat egyedül csak az egészségügy finanszírozóinak fontos, akik ezen eredményekre alapozva próbálhatják a költséghatékonyságot fejleszteni. Mások szerint a fő gond az, hogy az orvostudomány egyénekkel foglalkozik, míg ez a megközelítés nagy csoportok átlagairól mond el valamit és lehet, hogy a következtetései igazak az átlagos betegre nézve, de olyan sajnos, nem létezik. Felmerül az a kritika is, hogy az ember annyira bonyolult és összetett, hogy az egyes esetek semmiképpen sem összevethetők egymással, így az összehasonlító randomizált vizsgálatok használhatatlanok.
A legerőteljesebb ellenzők szerint a bizonyíték alapú orvoslás maga a fasizmus, minthogy a saját egyetlen módszerét kényszeríti rá másokra, az úgymond objektív igazság nevében. A nem túl meggyőző érvelés azért is tűnik furcsának, mivel Cochrane harcolt Spanyolországban a Nemzetközi Brigádban  (itt látható a képen is) és a világháborúban négy náci fogolytábort is megjárt (elmondása szerint azért esett fogságba Krétán, mert nem tudott átúszni Egyiptomba). Első bizonyíték alapú vizsgálatát Szalonikiben a fogolytáborban végezte, ahol ennek segítségével állapította meg, hogy egy gyakori megbetegedést a B vitamin hiánya okoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://beka.blog.hu/api/trackback/id/tr42383023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2009.09.24. 13:07:19

A cikk jó, a téma is.
Csak egy gond van benne: egy tipikus érvelési hibára egy majd' ugyanolyan érvelési hibával válaszol.
Miszerint:
"A legerőteljesebb ellenzők szerint a bizonyíték alapú orvoslás maga a fasizmus, minthogy a saját egyetlen módszerét kényszeríti rá másokra, az úgymond objektív igazság nevében." 'Argumentum ad hitlerum'-nak szokták nevezni ezt a fajta érvelést. Hosszasan lehetne taglalni az érvelés hibáit.

De a legnagyobb gond a viszontválasszal van: ugyanis attól, hogy a fasiszták üldözték, még nem következik, hogy maga nem lehetne fasiszta. (v.ö.: id. Rajk László nem lehetett kommunista, hiszen a kommunisták ölték meg) Sőt, mégcsak nem is erről van szó: annak, hogy a személy fasiszta-e vagy sem, nem túl sok köze van ahhoz, hogy a személy valamely elmélete, gondolkozásmódja stb. fasiszta-e.

Eccóval érdemes lett volna inkább arról írni, hogy miért nem túl meggyőző az érvelés. És mellesleg megjegyezni, hogy a szerző egyébként harcos antifasiszta volt.
süti beállítások módosítása