A dinoszaurusz olyasmi, mint a katicabogár. A bogarakat sem szereti általában senki, de a katica az más. Az őslények sem izgatnak fel sokakat, de a dínó az más. A sárkányszerűségen és a jókora méreten túl ehhez hozzájárulhat az a titokzatosság is, ami a dinoszauruszok végzetét övezi. A számtalan elmélet közül az egyik legjobbat mutatja be a mellékelt rajz, de manapság mégsem ez az, amiről a legtöbb szó esik. Szerintem mindenkinek eszébe jut a hatalmas meteor becsapódása, ha a dínók végzetéről van szó. A Tunguszka meteor apropóján írt cikkben is előkerült a dínók végzete:

Bár ezzel kapcsolatban rengeteg elmélet született a vulkánkitörésektől a klíma és a légkör összetételének megváltozásáig, ma a tudomány majdnem egységes abban, hogy egy meteor okozta az akkori földi élővilág nagyjából felét kiirtó katasztrófát.

A dínók és a meteorok olyannyira összekapcsolódtak a közgondolkodásban, hogy még a Walt Disney féle Dínó filmbe is bekerült a meteor becsapódás, bár az a film hetven millió évvel korábban a Júrában játszódik.
Az Alvarez-kisbolygó becsapódásának felfedezése a XX. századi geológia nagy pillanatai közé tartozik. Egy fiatal kutató felfigyelt arra, hogy a földörténeti középkor legvégéről származó kőzetekben kicsit magasabb egy ritka fém az iridíum mennyisége, mint ami várható volna. Alapos kutatással kiderítette, hogy ez nem csak egy helyen egy kőzetre igaz, hanem a világ bármely pontján is veszünk mintát egy ilyen idős kőzetből, abban több lesz a irídium, mint a környező kövekben. Alvarez azt is tudta, hogy az űrből érkező testekben jóval több az irídium, mint a Földön, ezért arra gondolt, hogy ez az extra anyag csakis az űrből érkezhetet. További hosszas kutatásokkal azonosítota a helyet is és megbecsülte a kisbolygó méretét (10 km-es átmérőt kapott).
Ezek után számtalan publikáció jelent meg arról, hogy ennek az eseménynek mekkora szerepe lehetett a dinoszauruszok sorsának alakulásában. Az egyik véglet szerint ez az esemény volt kipusztulásuk elsődleges, legfőbb vagy kizárólagos oka. Az így érvelők rámutatnak arra, hogy a pusztulás geológiai szemmel nézve nagyon gyors volt, valamint sokkal jobban érintette a szárazföldi élővilágot, mintsem a tengerekét.
Az elllentétes álláspont szerint a dinoszauruszok hanyatlása már sok-sok millió évvel korábban megkezdődött. Rámutatnak arra, hogy kevesebb a dinoszaurusz lelet, a fajok száma, nagyban változott (elsivatagosodott) az éghajlat, lecserélődött a növényvilág (fenyők helyett lombos fák), egyre több a záptojás és a rendellenes újszülött a kövületek között. Felemlegetik azt is, hogy nagyon szelektív volt a kipusztulás bizonyos állatcsoportokra. Ha hónapokig nincsen fontoszintézis az egész Földön, az nem csak egyes csoportokra hatna. A szélsőséges vélemény szerint a kisbolygó becsapódása csupán egy olyan esemény, ami jól kijelöli a korszakhatárt, míg a szelídebb változat szerint a kegyelemdöfés volt az amúgy is a kipusztulás felé sodródó állatcsoportnak.
Az biztos, hogy nincsen a kérdésben konszenzus. Ha bárhol megjelenik (komoly tudományos folyóiratban) egy írás a kérdéssel kapcsolatban, pár hónapra rá követi a cáfolata is.