Tetszetős gondolat olyannyira, hogy se szeri se száma a különféle grafikáknak, karikatúráknak, amik hivatkoznak rá:

 

Mégis, mi a baj vele? Leginkább az, hogy miközben azt sugallja, hogy az ember evolúcióját mutatja be, valójában éppen egy az evolúcióelmélet előtti és annak jobbára ellentmondó gondolat húzódik meg mögötte, a Scala Naturae, azaz a Természet rangsora. Eszerint az elképzelés szerint az élőlények valamiféle szép sorrendbe állíthatók, olyanba, aminek a csúcsán lehetőség szerint az ember áll. Ez a sor, ezek a lépcsőfokok a fejlettséget, tökéletesedést is kifejezik. Természetesen a teremtés koronájával, az emberrel a csúcson. Carl Linnét aki a mai rendszertan alapjául szolgáló rendszert megalkotta az a vágy vezette, hogy minél pontosabban képes legyen leírni és bemutatni ezt a csodálatos rangsort, nem véletlen, hogy nála a Természet rendszerében (ez volt ugyanis könyvének címe) nem csak az élőlények, hanem a kőzetek, ásványok is szerepeltek.
Noha Darwin első előadását az evolúcióról a londoni Linné társaságban tartotta meg, elmélete rombolta le végérvényesen az addig olyan meggyőzőnek tűnő fejlődési rangsort. Az evolúció ugyanis a legritkább esetben jut el a legrövidebb úton A-ból B-be, többnyire sok zsákutcával és kitérővel, ide-oda kanyarogva halad. Francois Jacob kifejezésével élve az evolúció nem tervezőmérnök, aki a tervezőasztalon készíti el a tökéletes prototípust, hanem az a fajta szaki, aki mindig képes összebarkácsolni valamit a meglévő alkatrészekből, abból ami éppen akad és úgy, ahogy éppen eszébe jut.
Ha megnézzük az emberszabásúak evolúcióját (a sok lehetséges változat közül az ábra csak egyet mutat), akkor azt láthatjuk, hogy ebben is sok azóta kihalt oldalág, különféle faj volt jelen és csak pár százezer éve van egyedül az ember a Homo nemzetségben.

Kiemelni ebből a szerteágazó rendszerből egyetlen vonalat és azt bemutatni az ember eredeteként olyan, mintha a magyar autópálya-hálózatot úgy ábrázolnánk, hogy csak a Miskolctól Székesfehérvárig vezető szakaszt tüntetjük fel. Külön szépsége a dolognak, hogy az ábra az egymást követő emberelődökről, miközben egy az evolúció elmélet előtti gondolkodásmódot tükröz az evolúció egyik védjegye lett.