Megszokott dolog, hogy akár az irodalmi, akár a béke Nobel-díj esetében politikailag, akár etikailag is megkérdőjelezhető döntések születnek. Sőt, mintha ezek a díjak ez is lenne az egyik fontos feladata, hogy felhívják a figyelmet olyan jelenségekre, eseményekre és problémákra, amikről a fejlett világ szívesebben feledkezne el.
Az idei évben azonban az orvosi Nobel-díjjal kapcsolatban is joggal merülhetnek fel aggályok. Mint ismeretes a díjat Robert Edwards kapta az ember méhen kívüli megtermékenyítésének kidolgozásáért. A meddő párokon segíteni valóban nemes gondolat, de talán érdemes meghallgatni a kissé borúsabb véleményeket is.
Sokan mutatnak rá, hogy a Nobel-díj alapító okirata az egész emberiség javát szolgáló kutatásokat jutalmaz, míg a meddőség legfeljebb a fejlett világban tekinthető problémának. A Föld nagyobb része mind e napig a túlnépesedéssel, a túlságosan sok gyerek okozta szegénységgel küzd, nem az jelenti a legfőbb problémát, ha vannak, akiknek nem lehet gyereke. erre a felvetésre válasz lehet az is, hogy egyfelől az alacsony születésszám olyan probléma, amivel hamarosan a fejlődő országok is szembesülnek majd, másfelől, hogy a mesterséges megtermékenyítés egyes öröklött betegségek megelőzésében is fontos lehet, harmadrészt, hogy az egyes emberek számára ez bizony nagy segítség. A meddőség olyan betegség, ami már az idők hajnala óta okoz problémát a nőknek és a férfiaknak (elég csak a Biblia meddő asszonyaira gondolni), ezen segíteni tehát objektíven nézve is nagy eredmény.
Van azonban egy másik ügy is, ami kissé beárnyékolja Steptoe és Edwards eredményét. Úgy tűnik ugyanis, hogy az első sikeresen megszületett bébi Louise Brown szülei nem voltak pontosan tudatában annak, hogy mire vállalkoznak. Az orvosok ugyan elmondták nekik, hogy az eljárás kísérleti stádiumban van és messze nem száz százalékos hatékonyságú, azt viszont nem közölték, hogy még soha senkinél nem volt sikeres. Ez pedig felveti a kérdést, hogy a szülők döntése vajon tudatos beleegyezésen alapult-e. Ez a tudatos beleegyezés (informed consent) elve 1957-ben született meg egy amerikai bírósági ítéletben és kimondja:
Az orvos megszegi a betegével szembeni kötelességét, és felelősséggel tartozik, ha bármely olyan információt visszatart, amely szükséges alapját képezi a betegnek a tervezett gyógykezelésbe való értelmes beleegyezéséhez. Továbbá, a kockázati tényezők kifejtésekor nagy körültekintéssel kell eljárni, csakúgy mint minden egyéb olyan tényező közlésénél amelyek szükségesek a tájékozott beleegyezéshez.
Lehet amellett érvelni, hogy a két orvos ebben az esetben nem a kötelességeinek megfelelően járt el.
Persze nem ez lenne az első eset, amikor a Nobel-díjjal kapcsolatban etikai fenntartásokat fogalmaznak meg. 1918-ban Fritz Haber kapta a kémiai elismerést a légköri nitrogén megkötéséért, ami a műtrágyák gyártásának kulcslépése és ezáltal valóban milliárdok napi betevőjének megtermelését teszi lehetővé. Kár, hogy a Haber elsődlegesen azért dolgozta ki az eljárást, hogy a német hadsereg lőpor utánpótlását biztosítsa a világháborúban és ugyanekkor kémiai zsenijét a vegyi fegyverek előállításának szentelte. A halál csak halál, bárhogyan érkezik. - mondta, mikor ezt számon kérték rajta. A 20-as években kidolgozott egy rovarirtó gázt, a Ciklon-B-t is, családjának számos tagját később ezzel gyilkolták meg.
További olvasmány: A TÁJÉKOZTATÁSON ALAPULÓ BELEEGYEZÉS INTÉZMÉNYÉNEK FELELÕSSÉGI KÉRDÉSEI A HAZAI JOGGYAKORLAT TÜKRÉBEN
Utolsó kommentek