Az idei évben díjazott kutatások a vírusok hatásával kapcsolatosak. Régen járt már egy az AIDS betegséget okozó HIV vírus felfedezéséért, amit ez alkalommal két francia kutató (figyelem, nem amerikai!) Françoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier zsebelhettek be. Biztosan lesznek, akik majd felháborodnak, hiszen egy kis, de elszánt csoport a mai napig nem fogadja el, hogy ez a vírus lenne az AIDS okozója. A csoportba tartozik egy korábbi Nobel-díjas, az excentrikus Kerry Mullis és a napokban lemondott Dél-afrikai kormányfő Thalbo Mbeki is.

A díj másik felét Harald zur Hausen (ő pedig német!) kapta. Hausen a 70-es években kezdte el vizsgálni egy gyakori vírus rákkeltő hatását. A Humán Papilloma Vírus (HPV) leggyakrabban szemölcsöket okoz, de éveken át lappanghat az emberben. A vírusnak jelenleg mintegy negyven törzse ismert, ezek közül egyesek a kézen vagy a szájban okoznak rákot, de hat-nyolc törzs a méhnyakrák kialakulásáért felelős. Amikor Hausen csoportja nekikezdett a HPV vizsgálatának nem volt népszerű az a gondolat, hogy a rákot paraziták okozhatják, elsősorban a környezeti hatásokat tették felelőssé a betegségért. A német kutatócsoport elsőként azonosította a HPV különféle genetikai törzseit, majd bizonyította, hogy a vírus DNS-ének egy darabja beépül a rákos sejtekbe, végezetül azt is megtalálta, hogy mely gének felelősek a rák okozásáért. A vírus terjeszésében a férfiak is szerpet kapnak, bár az ő esetükben sokkal ritkábban alaklul ki daganat. Ezek alapján a méhnyakrán tulajdonképpen nemi betegségnek tekinthető. A méhnyakrák valóban nagyon jelentős közegészségügyi probléma, egyes országokban gyakrabban fordul elő a mellráknál is, becslések szerint évente 500 000 nő betegszik meg benne. Ezeknek a kutatásoknak köszönhetően vált lehetővé az oltás ellene.

Érdekes módon nem ez az első alkalom, hogy paraziták és daganatok közötti kapcsolat felfedezéséért jár Nobel-díj. 1926-ban a dán Johannes Andreas Grib Fibiger kapta az elismerést, mivel kimutatta, hogy egy fonalféreg gyomorrákot okoz patkányoknak. Később kiderült, hogy ugyan közetlenül nem okoz tumort a Spiroptera carcinoma nevű parazita, csak az amúgy is hibás sejtek osztódását fokozza. Mindmáig ez az egyetlen olyan felfedezés, ami orvosi Nobel-díjat és később (részben) tévesnek bizonyult. 1966-ban Peyton Rous kapott Nobel-díjat a csirkékben rákot okozó Rous-szarkóma vírus felfedezéséért. Ha hosszúnak is tűnik, hogy Hausen mintegy harminc évvel a felfedezései után kapta meg a díjat, érdemes tudnunk, hogy Rous 1911-ben találta meg a róla elnevezett vírust és 55 évvel később utazhatott Stockholmba.