Nem könnyű dolog parazitának lenni. Az ember (vírus) megpróbálja a legtöbbet kihozni az élőlényből, amiben élősködik, de közben arra is viogyáznia kell, nehogy az túl korán meghaljon. A vírusok többféle taktikát is kidolgoztak, hogy megbírkózzanak ezzel a problémával. Vannak köztük olyanok, amik a lehető legkevesebbett bántják a gazdát, amíg az jól él, hiszen addig a vírus túlélése is biztosított. Ha azonban a gazdaszervezet gyengül, az addig visszafogott vírus is tombolni kezd, hogy minél nagyobb példányszámban jutassa magát tovább, mielőtt a gazda esetleg elpusztul. Ezen az elven működik a herpesz, ami hosszú évekig húzódik meg lappangva az emberben, de ha valami más betegség miatt gyengülni kezd a szervezete, esetleg a stressz rontja le, azonnal megjelenik, ráadásul olyan helyeken, ahol könnyen kerülhet át egy jobb, életképesebb gazdába (a száj és nemi szervek kiválóak erre a célra).

Az influenza vírus nem ezt a visszafogott taktikát követi, nem várakozik sokáig és nem próbál békében éldegélni a gazdaszervezettel. Ehelyett a fertőzést követően versenyt fut az idővel, hogy minél gyorsabban minél nagyobb számú másolatot állítson elő saját magából. Mire a szervezet elpusztul, már számtalan vírus szaporodási ciklus lejárt és sokmillió példány távozott a beteg gazdából, az meg is dögölhet nyugodtan.

Az influenza felépítésének több eleme is ezt a célt szolgálja. Elsőként is az örökítő anyaga, ami nem a megszokott DNS, hanem RNS. Nem ez az egyetlen RNS vírus, de azok közül is a különlegesebbek közül való. A biológia órákról talán ismerős lehet, hogy: DNS --> RNS--> fehérje --> tulajdonság. Azaz a DNS-ről RNS másolat készül, abból lesz a fehérje, ami meghatározza a tulajdonságot. Egy darabig azt hittük, ez az egyetlen útja az információ átadásának az élőlényekben. Aztán kiderült, hogy vannak olyan vírusok, amik csak RNS-t tartalmaznak. Ezek először az RNS-ről készítenek DNS másolatot, majd abból állítják elő a saját fehérjéiket. Az ilyeneket retrovírusnak nevezik, a leghíresebb talán a HIV, az AIDS okozója.

Az influenza ugyan RNS vírus, de mégsem így működik, egyszerűen egy olyan enzimet visz magával, ami az RNS-ről képes RNS másolatot készíteni. Ezzel nagyon sok időt takarít meg, sokkal gyorsabban tud így szaporodni. Amikor azonban RNS-ről készül RNS másolat, akkor nincs lehetőség a hibák javítására, ennek hatására sokkal több a mutáns az influenza vírusok között. Minden egyes vírus átlagosan egy bázisban (egy betűben) eltér attól, amiről a másolata készült. Ez az egyik oka az influenza hihetetlen variabilitásának.

Maga a vírus a felületén két fontos fehérjét hordoz. Az egyik a hemagglutinin, ami a vírust abban segíti, hogy bejusson a gazdasejtbe, a másik a neuraminidáz, ami pedig a leváláshoz szükséges. A sokat emlegetett Tamiflu nevű gyógyszert ezt az utóbbit gátolja, megakadályozva, hogy az elkészült új vírusok leváljanak a gazdasejtről. Ez a két fehérje az, amit az immunrendszerünk a legjobban felismer a vírusból, és ennek típusai alapján osztályozzák is az influenza vírusokat. A H és az N variációk típusszáma adja meg a vírustörzs nevét, a H1N1 törzs tehát hemagglutininből és neuramidázból is az 1-es típussal rendelkezik.

Ez, a leginkább a mongol hadseregéhez hasonló taktika tette az influenza vírust különlegesen sikeressé és halálossá. De ahhoz, hogy ki tudjon alakulni, szükség volt ránk is. A számítások szerint a három influenza faj (A, B és C) legfeljebb 8000 éve vált el egymástól, akkor alakult ki a világjárványt okozni képes A változat is. Abban az időben, amikor megjelentek a városok és erőre kapott a távolsági kereskedelem. Mindezek nélkül  ugyanis ezzel a taktikával esélye sem lenne az influenzának.

Nem csak a mutációk okozzák az influenza változékonyságát, hanem moduláris felépítése is. A vírus RNS-e ugyanis nyolc külön szálra van elosztva. Ha egy sejtet egyszerre több vírus fertőz meg, akkor a készülő másolatokba teljesen új kombinációkban kerülhetnek a RNS szálak, mintha újra kevernénk egy kártyapaklit. Ez történt a mostani törzs kialakulásánál is. Valakit (feltehetően Mexikóban) megfertőzött egy emberi influenza A vírus és ezzel egy időben egy sertés influenza vírus is. Ez utóbbi ugyan kis eséllyel, de képes az embert is megfertőzni. Ebben a személyben számtalan új kombinációja keletkezett a sertés és az emberi vírus RNS szálainak. Ezek közül az egyik különlegesen sikeres lett. A vizsgálatok szerint már a disznóból érkező vírus is egy átrendeződött törzs volt, ami madarakra veszélyes törzsekből szedett fel géneket. Ez a hiperváltozékonyság is fontos eleme az influenza taktikájának, mivel így nem tud ellene immúnis populáció kialakulni, tehát évről évre fertőzheti végig ugyanazokat a területeket.