Remélem mindenki emlékszik a címben idézett bohóctréfára, amiben a zenebohóc ezzel a felkiáltással kapja elő az újabb és újabb zajkeltő eszközöket. Úgy látszik, hasonló viccre képesek az ökológiai rendszerek. A genetikailag módosított növények termesztése megjelenésük óta heves viták tárgya. Az ellenérvek között szerepel az emberi egészségre és/vagy az életközösségekre gyakorolt negatív hatás is. Az állítások szerint például a rovarmérgeket termelő GM (genetikailag módosított) növények nem csak a kártevőket, hanem más ártatlan rovarokat is gyilkolhatnak, egészében csökkenthetik a biodiverzitást. A propagátorok viszont azzal érveltek, hogy a GM növények termesztése jelentősen csökkenti a növény védőszer használatot, kisebb környezeti terhelést és ezáltal a biodiverzitás növekedését eredményezheti. Az erős indulati tartalmakkal fűszerezett vita Európában és az USA-ban dúl teljes erővel.

Vannak persze olyan országok is, amik magasról tesznek az elvi megfontolásokra, ilyen például Kína. Nem is csoda, hiszen a Föld művelhető területeinek csak 5%-ával rendelkezik, míg a népesség 20%-a lakik ott. A GM termesztéssel kapcsolatban Kínának nincsenek fenntartásai. Kína számára a terméshozamok növelése mindennél fontosabb. A 90-es években már Kína volt a világ legnagyobb növény védőszer használója, aminek következtében a becslések szerint évente 4000 ember halt meg a talaj, a víz mérgezése miatt. A GM növények használatával nem csak a terméshozamok növekedését, hanem a kemikáliák használatának csökkenését is remélték. Az első eredmények alapján úgy tűnt, teljes joggal. Egy idén júniusban publikált tanulmány szerint azonban meglehet, hogy a csökkenés csak átmeneti volt.

A haszonnövények közül mindig is a gyapot volt az, amit a legtöbbet kellett permetezni, ezért is volt elsődleges célpontja a génmódosításnak. A növény fő kártevője a gyapotmoly, ami ellen olyanfajtát hoztak létre, ami a Bt-toxin nevű rovarmérget termelte. Ennél a fajtánál szinte mellőzni is lehetett a permetezést. Eleinte. A tanulmány ugyanis, ami a GM gyapotmezőket vizsgálta Kínában arra a következtetésre jutott, hogy ezeken a helyeken ugrásszerűen nőtt a mezei poloskák száma. Ezek a rovarok immúnisak a Bt-toxinra. A helyzet mára odáig jutott, hogy a rovarölőszer használat a 90-es évekbeli 60%-ára kúszott vissza.

Mi ebből a tanulság? Egyfelől nem volt igaza azoknak, akik kevéssé bíztak az ökoszisztémákban és azok összeomlását jósolták meg a GM növények miatt.Úgy tűnik, ezek a növények nincsenek jelentős hatással a biodiverzitásra. Nem volt azonban igaza azoknak sem, akik a GM növényekben egy új mezőgazdaság eljövetelét látták és úgy gondolták semmi szükség nem lesz ezután a hagyományos növényvédelemre. A legjobb esetben is azt mondhatjuk, hogy a GM egy a sokféle növényvédelmi eszköz közül.

Lu, Y. et al: Mirid Bug Outbreaks in Multiple Crops Correlated with Wide-Scale Adoption of Bt Cotton in China Science 28 May 2010:Vol. 328. no. 5982, pp. 1151 - 1154

Huang, J. et al: Biotechnology as an alternative to chemical pesticides: a case study of Bt cotton in China Agricultural Economics 29 (2003) 55–67