A béka marad

A biológiával kapcsolatos tévhitek, félismeretek, félreértések tisztázása.

Ötletek

Ha bárki bárhol lát, olvas olyasmit, amiről úgy gondolja, érdemes lenne foglalkoznunk vele, vagy csak választ keres valamilyen biológiával kapcsolatos kérdésre, írjon az ng (kukac) akg (pont) hu címre és igyekszünk utánajárni és foglalkozni a témával.

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Utolsó kommentek

Nem kell szőkének lenni

2008.11.13. 11:11 - Nádori Gergely

Címkék: bulvár hülyeség genetika

Nem kell feltétlenül szőkének lenni, ahhoz, hogy butaságokat mondjon vagy írjon valaki. Az Index leányán, a Velveten jelent meg egy nagyszabású összeállítás a szőkékről, amiben azt állítják:

A szőkék a mai kutatókat is annyira foglalkoztatják, hogy tucatnyi csoport boncolgatja mostanában is a nagy kérdést, és szerintük is kérdőjeles a jövőjük. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint például még mindig nagyon kevesen rendelkeznek a természetes szőkeséget meghatározó génnel, így arra tippelnek, hogy nagyjából 200 év múlva tényleg eltűnnek. Az ENSZ egészségügyi szervezetének tanulmánya szintén hasonlóról számol be, mégpedig, hogy az utolsó szőke 2202-ben fog megszületni Finnországban.

Az baj ezzel, hogy nem igaz. Akkora és olyan megátalkodott kacsa, hogy még saját wikipedia bejegyzése is van. Persze nem csak a Velvet nyelte be a hírt, a BBC is foglalkozott vele hat éve, de legalább ők megkérdeztek valakit, aki ért hozzá. (Az olyan apróságokkal, hogy az ENSZ egészségügyi szervezete a WHO már ne is fogléalkozzunk.)

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy ha a szőkeség génje recesszív (valójában nem az, a hajszínt több gén is befolyásolja), akkor miért nem tűnik el idővel ez a tulajdonság, miért nem lesz idővel mindenki sötét hajú. Ezt a kérdést egy hallgató már feltette 1908-ban (nem a hajszínnel, hanem a valóban egy gén által meghatározott szemszínnel kapcsolatban) Cambridge-ben Reginal Punnett-nek, aki az akkoriban új felfedezésnek számító mendeli genetikát tanította. Punnett (neve talán a keresztezések kiszámolásához használt Punnett-táblázatból lehet ismerős) nem tudott kielégítő választ adni, hogy miért is nem tűnnek el a kékszeműek a világból. A legenda szerint egy krikettparti alatt felvázolta a problémát barátjának, a matematikus G. Hardynak. Hardy egy pillanat alatt matematikai bizonyítást adott arra, hogy a kellően nagy populációban, ha nincs különbség az egyes változatok rátermettségében, akkor az egyes változuatok aránya nemzedékről nemzedékre változatlan. (Részeletesebben a Hardy-Weinberg szabályról itt.)

Anélkül, hogy belemennénk a kifejezetten primitív matematikai háttérbe, legyen elég annyi, hogy míg a barna és kékszeműek gyerekei között több a barna, mint a kékszemű, két kékszemű szűlőnek minden gyereke kékszemű lesz, a két barna gyerekei között viszont előfordulhat kékszemű is. A végeredmény az, hogy a kék és barnaszeműek aránya változatlan.

Ez persze csak akkor igaz, ha a két változat rátermettsége azonos. Minden valószínűség szerint pár ezer évvel ezelőtt az északra költöző emberek között előnyben voltak azok, akik a csekély napsütés mellett is képesek voltak D-vitamint termelni. Ehhez arra volt szükség, hogy a testükben levő színanyagok ne nyeljék el az ultraibolya sugárzást, bőrük tehát fehérebb lett, hajuk szőke, szemük kék. Mivel ez jelentős előny volt számukra, ez a változat vált egyeduralkodóvá az északi népek között. Ma már viszont képesek vagyunk pótolni az esetlegesen hiányzó vitamint (csukamáj-olaj!), tehát a pigmenthiány se előnyt, se hátrányt nem jelent, ekkor a Hardy-Weinberg szabály értelmében az arányok változatlanok maradnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://beka.blog.hu/api/trackback/id/tr86766745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemszőke 2008.11.13. 13:27:35

hogy mik vannak!

Gyuri 2008.11.13. 13:28:28

na végre egy tényfeltáró poszt a témában:)

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2008.11.13. 13:34:40

2202-ben már a maradéka sem lesz fellelhető azoknak, akik ezt a hülyeséget kihirdették. Így aztán lehetnek bátrak. Arról elfeledkeznek, hogy mutációk mindig is lesznek, ahogy a divat is mindig felfigyel a kirívóságra. Ezzel aztán még némi előnyt is szerezhetnek a ma még mindig érdekes szőkék az egyébként talán teljesen eltűnt rátermettségi versenyben. A természetes szelekció az emberek között, mint ahogy az emberek közelségében álló élőlények többsége között is, megszűnt.

W Joe 2008.11.13. 13:42:33

Jó cikk.
Az jutott eszembe, hogy manapság nehéz eldönteni, hogy egy nőnek milyen az eredeti hajszíne. Szinte biztos, hogy más mint amit látunk :)

Rav Antal 2008.11.13. 13:46:18

Azért te is csúsztatsz ám...

Wiki:

"Ez a törvény azonban csak bizonyos feltételek mellett igaz.
Feltételezzük, hogy:

* a populáció elszigetelt (kizárva ezzel a migráció lehetőségét)
* a populációban minden egyed minden egyeddel párosodik, de csupán egyszer,
* a környezet változatlan
* nincs mutáció"

Rav Antal 2008.11.13. 13:47:18

Mondjuk a minden egyed minden egyeddel párosodik, de csupán egyszer részt azt külön elemezhetnénk... :)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.11.13. 13:49:07

Lenyűgöző, hogy ezeknek az álhíreknek milyen túlélőképessége van. Szerintem idővel ki fognak minket szorítani :)

Nádori Gergely 2008.11.13. 13:54:56

A minden egyed minden egyeddel párosodik kitétel nem arra utal, hogy valami hatalmas gruppenszexet rendeznek, hanem arra, hogy a párosodás valószínűsége azonos. Azaza a kékszeműek nem részesítik előnyben a kékszeműeket (pozitív preferencia) vagy nem rajonganak a barnaszeműekért (negatív preferencia).

A fent olvasható kitételek határozzák meg az úgynevezett ideális populációt, amiben a model következtetései maradéktalanul helytállóak. A valóságban azonban pl. Európa lakossága jó közelítéssel tekinthető ideális populációnak. A ki- és bevándorlás a teljes egyedszámhoz képest kicsi, a mutáció esélye egy az egymillióhoz, a párosodás ebből a szempontból tekinthető véletlenszerűnek stb. stb.

udi · http://blog.udi.hu 2008.11.13. 14:02:53

Így elmagyarázva logikus. Jó kis bejegyzés, köszi.

Bár, ha elmerengünk, hogy több férfinak ideálja a szőkekékszemű akkor
1. Ez az állítás egy tévhit.
2. Az adott esetben sötét hajú hím tartja életben a sötét hajúak populációját
3. Darwin tévedett ;)

istenszabású · http://istenszabasu.blog.hu 2008.11.13. 14:04:34

én is röhögtem ezen, köszi, hogy összefoglaltad és posztoltad:)

nuart · http://nudeart.blog.hu/ 2008.11.13. 14:06:18

azért van, hogy a szőke felülreprezentált:)
napina.blog.hu/tags/

dr. Wilbur Swain 2008.11.13. 14:38:52

már kezdtem aggódni a szőkékért...

kzgy 2008.11.13. 14:46:53

Azért Androsz, egy kicsit merészség azt mondani, hogy a természetes szelekció megszűnt. Legfeljebb más tulajdonságok határozzák meg az egyedek fitneszét, mint 100.000 évvel ezelőtt.
(Az meg egyenesen hülyeségnek tűnik, hogy azt mondod, hogy az emberek közelében élő állatoknál is így van. A cukibb cicusokat továbbtenyésztjük, hogy egy hülye példát mondjak én is.)

babó 2008.11.13. 14:51:07

már a cikk alapkérdése is ostobaság:
miért a szőke NŐKről van szó, ugyanennyi szőke FÉRFI is jár a készlethez, nem?
akkor meg izé, szőke EMBEREKRŐL beszélhetünk, nem?

ja persze női magazinba ez is jó...

Brigi 2008.11.13. 15:01:10

Még jó, hogy nem akarok 200 évet élni, így ez nem érint:)

Holló 2008.11.13. 15:03:53

Tényleg gáz ez a szőke-ügy. Én történetesen természetes szőke vagyok, de a két gyerekem közül egyiket se sikerült szőkére szülnöm.

babó 2008.11.13. 15:12:10

én meg bara szemű, barna hajú, a bőröm is sötétebb árnyalatú.
gyerek ebből eddig a barna szemet hozta, végülis egy a háromból...

Titty 2008.11.13. 15:12:46

Egyébként meg 2200-ra már rég klónozzuk magunknak a szőke (kék szemű, nagy mellű, hosszú combú, stb.) nőket

Hardy 2008.11.13. 15:14:22

A Hardy-Weinberg törvény valószínűségekre vonatkozik, tehát a kezdeti aránnyal egyenlő valószínűséggel találunk A vagy B allélt tetszőleges idő múlva. Viszont az bekövetkezhet, hogy Egyik vagy a másik eltűnik. Mi több, ha semmi különbség nincs a két allél közt (és a populáció elszigetelt), akkor egy valószínűséggel csak az egyik marad meg, pontosan olyan valószínűséggel, mint a kezdeti aránya. (Ez az ún. drift - sodródás, ami szintén elemi számolással jön Markov láncokat használva.)
Akkor marad fenn mindkét allél, ha vannak olyan paraziták, amelyek csak az egyik vagy másik allélt hordozó egyedet károsítják. Ekkor, ha nagyon lecsökken az egyik allélt hordozó egyedek száma, hirtelen előnyössé válik (ritka lesz a parazitája) és emiatt szaporodni kezd.
Tehát ha kiegyenlítődik a kék kontra barna szem (szőke-barna) allél esélye (és nincs bevándorlás olyan helyről, ahol a fenti hatás miatt mindkettő állandóan fennmarad) akkor bizony elképzelhető a kipusztulás. Persze a barna változaté is, csak az kisebb eséllyel :-)

mindegy 2008.11.13. 15:21:21

2200-ra már senkinek nem lesz haja.... ez nem ütött be? Folyamatosan csökken a testszőrzet, ez alól nem kivétel a haj sem.....

Androsz 2008.11.13. 15:28:28

Nádori>[Európában] A ki- és bevándorlás a teljes egyedszámhoz képest kicsi

Hát, azért nézz csak körül Angliában vagy Svédországban.

Kzgy, a természetes szelekció az embernél egyáltalán nem működik. A sikeres, sokak által párnak választani vágyott egyedek nem utolsósorban az életmódjuk miatt kevesebb gyereket nemzenek, mint sok kevésbé sikeres réteg. Ma nálunk a cigányoknál a leghaladóbb a népszaporulat, holott a lakosság nagyobb része nem szívesen választana magának cigány párt.

A házi- és haszonállatoknál pedig nem az egyed túlélési képessége határozza meg a szaporodás valószínűségét, hanem az ember által meghatározott, nem egyszer a természettel szembe menő választási szempont. A természetes szelekciót tehát a mesterséges szelekció váltotta fel. Ha a szelekció a természetes úton haladna, akkor az elvadult, erős testű kutyák kiszorítanák a ma többségben lévő kis testű ölebeket. És a gyom elpusztítaná a gabonát. Ezt az irányt ma mesterséges beavatkozással fordítjuk természetellenes irányba.

Rav Antal 2008.11.13. 15:29:45

Nádori:

és mindenki csak egyszer párosodik, mi? A populációban volt itt azért két világháború is, amit ha kivándorlásnak veszel, akkor megint csak nem teljesül a feltétel, a bevándorlás pedig szerintem nem elhanyagolható, pláne, hogy kizárólag nem kékszeműek vándorolnak be...

Rav Antal 2008.11.13. 15:34:43

Androsz:

"A sikeres, sokak által párnak választani vágyott egyedek nem utolsósorban az életmódjuk miatt kevesebb gyereket nemzenek, mint sok kevésbé sikeres réteg."

Ez azért még belefér, hiszen az élőlények többféle stratégiát dolgoztak ki a megfelelő utód biztosítására. Lásd több millió légypete/2-3 gyerek. Attól, hogy a légy többet csinál, nem feltétlenül jobb. Azaz a "biztosan felnevelt kettő" jobb is lehet a bizonytalan nyolcnál.

Felagund 2008.11.13. 15:49:35

Hmmm...

Az egy dolog, hogy az északi emberek bőre világosabb lett.
De miért törvényszerű, hogy ezzel a hajuk szőke, a szemük pedig kék lett? Ezek a jellegek hol voltak adaptívak?

Androsz 2008.11.13. 15:58:15

Rav Antal, a légy és az ember életképességének egymással való összehasonlítása nekem igen erőltetett dolognak tűnik. De ha kell, vesd össze a két populáció létszámát, túlélési és alkalmazkodási képességeit, és nem utolsósorban hogy melyik tud több kárt okozni a másiknak, gondolok itt például a legyek által terjesztett betegségek veszedelmes voltára is.

>Azaz a "biztosan felnevelt kettő" jobb is lehet a bizonytalan nyolcnál.

Az a kettő először is fogyatkozást jelent, ezt tudjuk. De a szelekció sikerét a populáció egyedszámának növekedésével szokták elsősorban jellemezni, márpedig a hétköznapi értelemben vett sikeres emberek egyedszámának részaránya hosszú ideje határozottan csökken. Az a nyolc a kevésbé sikeresnek tekintett rétegekben születik. Azok között, akik csak nehézségek árán, vagy sehogy sem biztosítják a maguk és utódaik számára a megfelelő élelmezést és életteret, nagyobb az életkorhoz viszonyított halandóság száma, kevesebb tartalékot halmozhat fel a körülmények veszélyesebb ingadozásainak átvészelésére. (Ennek ellenére ezt az "életképtelen" réteget is életben tartja az erkölcsöt alapul vevő állam.) Az elmúlt ötven évben a népességet növelő másfél milliárd embernek elég csekély törmeléke tekinthető sikeresnek.

Androsz 2008.11.13. 16:21:31

Egyébként ha a természetes szelekció az emberek között egyáltalán szóba jöhetne, akkor ennek szabályai szerint az a sok nyomorék, vak, süket ember, különösen azok, akik az ideális körülmények között sem képesek ellátni magukat, hosszabb-rövidebb idő múltán elpusztulna, és persze csak elenyésző valószínűséggel párosodna, hiszen a sérült embert az egészséges ösztönösen kizárja a saját közösségéből. Az, hogy ezeknek az embereknek - igaz, gyakran nagyjából egészséges - utódai születnek, vagy hogy az eleve életképtelen, vagyis súlyosan fogyatékosan született egyedeket a közösség egy, a természetes versenytől teljesen eltávolodott szempont okán életben tartja, lehetőséget adva nekik az utódnemzésre is, az semmiképp nem fér össze a természetes szelekció elvével. Hogy melyik a helyesebb elv, az terméketlen vita tárgya évezredek óta, de biztos, hogy a kettő távol áll egymástól.

A szőke nő egyébként nemcsak a római birodalomban volt népszerű és a maga körülményei között sikeres, hanem szerintem ma is az. Én ugyan mindenféle hajszínű nőt szeretek, és hiába próbálom azonosítani magamban a valamelyik hajszín irányába való vonzodásomat, az az érzésem, hogy nem lehet véletlen a hajszőkítés divatja. De aprólékos szociológiai vizsgálódást igényelne, hogy találjanak valami preferencia-elméletet, azt gyanítom.

Nemlineáris 2008.11.13. 16:33:34

Nádori, tökjó ez a blog.
Nemrég volt valahol a velveten egy hasonló színvonalú cikk a feromonokról, azt is kielemezhetnéd.

Asidotus 2008.11.14. 19:03:20

Pusztán laikusként, csak azt gondolom, hogy 2200-ra gyakorlatilag eltűnnek a természetes szőkék. Legföljebb Finnország legészakibb tartományaiban maradhatnak meg. A pigmentáltabb népek sokkal szaporábbak, nálunk a cigányok, Amerikában a latinok és feketék, Európa (boldogabb felén) meg a délről jött bevándorlók.

Kardinálispinty 2008.11.19. 15:09:28

Már vártam, hogy a szőke téma kapcsán mikor kerül elővezetésre egy cigányos hozzászólás.

nyari mikulas (törölt) 2008.11.22. 16:40:56

A helyzet nem ilyen egyszeru szerintem, ha nem egyetlen gen hatarozza meg a hajszint.

Az igaz, hogy az egyes allelek gyakorisaga nem valtozik a Hardy-Weinberg szabaly szerint, de elkepzelhetonek tartom, hogy a kulonbozo populacio keveredesevel tobb lesz a "heterozigota" es egyre tobb emberben lesz egy vagy tobb olyan dominans gen, amelyik sotetebb hajszint okoz.
Nem tudom, jol gondolom-e?

sorica123 (törölt) 2010.02.13. 18:35:13

@Holló: az tény, hogy ritkább a szőke, és például nálunk se nagyon öröklődött az az ág. Anyukám anyai nagypapája szőke-kék szemű volt, azóta se senki. Már az ő lánya is inkább barna volt, aztán Anyukám is sötét vörösbarna és dróthajú lett, de kicsinek puha, szőke haja volt sokáig. Én meg már fekete hajjal születtem, aztán kicsit barnásabb lett. Anya tudta festetni, én valószínűleg csak bajosan, mert nagyon erős a 'gyári' színe, úgyhogy én nem zavarom össze a népet.
süti beállítások módosítása