Amikor a természettudományos oktatás hanyatlásáról van szó, akkor többnyire a romló nemzetközi versenyeredményeket, PISA és TIMSS felméréseket, esetleg a természettudományos  és mérnöki szakok egyre csökkenő népszerűségét, alacsony felvételi követelményeit szokás említeni. Véleményem szerint, bár ezek is fontos tünetek, a baj igazi mélységét az mutatja meg, hogy mennyi tudományos szempontból képtelen és megalapozatlan dologra vevő a magyar ember. Pí-víz, asztrológia, aurafotó, földsugárzás, vízmemória, a sor bármeddig folytatható. Többségük egészen nyilvánvalóan képtelenség és  ez általános iskolai szintű természettudományos ismeretekkel is belátható.

Mindezek fényében a következő szerény javaslattal állnék elő:
Ahogy régebben működött a giccsadók (és valamennyire ma is tovább él kulturális járulék néven), úgy kellene bevezetni a humbug adót is. Minden olyan szolgáltatás, ami áltudományos, vagy tudományoskodó, de hamis körítéssel kínálja a termékeit köteles lenne árának egy részét adóban befizetni, mely bevételeket azután a természettudományos oktatás javításának finanszírozására lehetne fordítani. Fizethetné ezt a lúgosító étrend kiegészítők forgalmazóitól azokig az újságokig, amikben horoszkóp van mindenki. Csinos kis összeg gyűlhetne ebből egybe (a kulturális járulékból dolgozó NKA-nál évente kilenc és fél milliárd forint), amit a természettudományos tanárok képzésére és megfizetésére lehetne költeni. Amint jól kereső és megbecsült lenne ez a szakma, a legjobb képességűek választanák, akik azután olyan érzékletesen és érdekesen tudnának tanítani, hogy az valóban megmaradna a diákok fejében.

Ez egy vicc, kérem, hogy akként is kezeljék a kedves kommentelők.