Holnapután lesz Darwin 200. születésnapja, amit az egész biológusvilág ünnepelni készül. Joggal, ahogy Newton törvényei hirtelen értelmet adtak mindannak a már felhalmozódott tudsnak, amit addig tudtak a fizikáról, úgy helyezte új keretbe az evolúció gondolata a biológiai ismereteket.
A természettudományok között (amiótal egalábbis ezek szétváltak egyes ágaikra) a biológia mindig is különcnek számított. A biológusok csak leírták, amit láttak, és ha törvényszerűségeket véltek felfedezni, azokban is több volt a kivétel, mint az, ami a szabálynak megfelelt. Nem arról van szó természetesen, hogy Darwin előtt senki nem gondolt az evolúcióra, sokak munkáiban megtalálhatóak már annak darabjai, az emlgetett Malthustól kezdve William Charles Wellsig, többen is rájöttek egyes részleteire, maga az evolúció első bemutatása is közös előadás volt Wallace-szel, aki Darwintól függetlenül ismerte fel az alapelveket. Mégis Darwin volt az, aki 150 évvel ezelőtt előállt egy olyan művel, a Fajok eredetével, ami megkerülhetetlen lett. Nem véletlen, hogy több mint egy negyedszázadig gyűjtögette az adatokat és az aprócska megfigyeléseket, így születhetett meg az a 600 oldalas kivonat (eredetileg ugyanis egy nagyobb művet akart később megírni és ez csak az abstract lett volna), ami nagyon gyorsan bestsellerré vált.
Száz évvel később a kiváló genetikus Theodor Dobzhansky már azt a címet adhatta esszéjének: a biológiában bárminek is csak az evolúció fényében van értelme. A Fajok... utolsó mondata így kezdődik: felemelő elképzelés ez, és valóban felemelő elképzelés az evolúció gondolata.
Darwin azért is megérdemli az ünneplést, mert kevés olyan tudós van, akinek ilyen pontosan ismernénk a gondolkodásának alakulását. Összes jegyzete, levele alaposan feldolgozva a rendelkezésünkre áll. Pontosan láthatjuk, hogy aprólékos kutatással és milyen alapossággal jutott el a következtetéseihez.
Darwin utóélete kettős. A biológus számára megteremtette azokat a kerteket, amikben gondolkodni lehet. Hatása azonban ennél nagyobb volt, már az életében is akadtak, akik a kiválasztódás elméletét a társadalom ra és a nemzetekre értelmezték és olyanok is, akik a vallás elleni legjobb eszközt látták benne. Az utóbbi években, elsősorban az USA belpolitikájának és vallási mozgalmainak köszönhetően a közéleti harc részévé vált az evolúció. Nálunk is vannak elszánt ellenzői, de mindennek vajmi kevés köze van magához az evolúciós elmélethez. Mégis talán érdemes összeszedni, mi a 10 leggyakoribb félreértés a darwini elmélettel kapcsolatban:
- Az evolúció elmélete az élet eredetéről és történetéről szól - valójában az elmélet egyfelől tágabb rendszerelméleti keretben értelmezhető (erről itt már volt szó), a földi élet története csak egy esete az evolúciónak (történetesen az egyetlen, amit ismerünk), másfelől az elmélet semmit sem mond el az élet keletkezéséről.
- Darwin szerint a fajok kizárólag a természetes kiválasztódás útján jönnek létre - maga Darwin is ír róla, hogy a fajok kialakulásának több módja is lehetséges, már ő maga is ír a szexuális szelekcióról, de feltételezi, hogy vannak más folyamatok is. Mind a mai napig folyik vita arról, hogy mekkora az egyes mechanizmusok szerepe, de jelenleg éppen a természetes szelekciónak áll a zászló.
- Az átmeneti formák hiánya érvényteleníti az evolúciót - a kövületek keletkezése nagyon különleges folyamat, ami csak speciélis esetekben megy végbe, ha tehát valamiről nem találunk kövületet, az még nem jelenti azt, hogy az nem is létezik. Jelen elképzelésünk szerint a változások jelentős része kifejezetten a kis létszámú populációkban meg végbe, így annak az esélye, hogy azokból kövület maradjon fent még kisebb.
- Az evolúció csak egy bizonyítatlan elmélet - a természettudományokban nincsenek kinyilatkoztatott igazságok, csak elméletek. Ha azonban hosszú távon sok megfigyelés támaszt alá egy-egy elméletet, azt igazoltnak tekintjük, amíg erre ellenkező bizonyítékot nem kapunk. Nem kizárt, hogy egy nap olyan ismeretek, megfigyelések birtokába kerülünk, ami miatt felül kell vizsgálni az evolúció elméletét, de ennek az esélye nagyon kicsi és egyre kisebb. Az elmúlt 150 évben lehengerlően sok bizonyíték gyűlt össze az evolúció mellet, az utóbbi 20 év pedig még ezt is szinte megduplázta a biokémiai, genetikai ismeretekkel, amik mind alátámasztják a darwini gondolatot. Az evolúció tehát elmélet, ahogy a gravitáció is az, viszont a biológiában nem nagyon van nála megalapozottabb.
- Az evolúció náci ideológia - tény, hogy a náci ideológia használt egyes darwini fogalmakat, azokat azonban többnyire pontatlanul és félreértve tette. A nácizmus fajfogalma köszönő viszonyban sincsen a biológiai fajfogalommal, hogy csak egy szembeszökő különbséget említsünk.
- Az evolúció szerint az élőlények egyre jobbak, egyre tökéletesebbek lesznek - ilyesmiről szó sincsen. Az evolúcióelmélet szerint egy adott környezetben azok az élőlények maradnak fent, melyek jobban alkalmazkodtak az adott környezethez. Ez nem jelenti azt, hogy generálisan jobbak lennének a többinel, csak éppen ott és akkor működnek hatékonyabban. Ez a változás még a komplexitás növekedését sem jelenti szükségszerűen, gondoljunk csak a paraziták leegyszerűsödött testfelépítésére.
- Az evolúciót a véletlen irányítja - az evolúciót az adott környezethez való alkalmazkodás szükségszerűsége irányítja. Ez az alkalmazkodás a véletlen változatok kiválogatásával történik. Van tehát benne a szerpe a véletlennek, de nem ez az irányító ereje.
- Az evolúciót semmilyen megfigyelés nem támasztja alá - nagyon sok esetben figyelték már meg az evolúciót működés közben. A fajok kihalásáról már mindenki hallott, de fajok keletkezésének is tanúi lehetünk. A leggyorsabban ez a baktériumok között történik, így alakulnak ki a gyógyszerekkel szemben ellenálló törzsek, de rovaroknál, sőt gerinceseknél is figyelték meg új fajok kialakulását (pl. a városi és az erdei feketerigók éppen mostanában válnak külön fajjá).
- Az evolúció és a vallás összeegyeztethetetlenek - a valóságban a katolikus egyház nem lát kivetnivalót az evolúcióban, már megjelenésekor sem ítélte el azt, idén márciusban pedig evolúciós konferenciát rendeznek a Vatikánban. A protestáns egyházak állaspontja sokféle, de az évek során sokat is változott, az anglikánok régóta lemondta kezdeti harcos álláspontjukoról, mára már jellemzően csak a fundamentalistáknak van baja vele. A vitát jelen pillanatban részben ők, részben pedig azok a harcos ateisták generálják, akik ezt a tudományos elméletet akarják fegyverként használni a saját ideológiai háborújukban. A gyakran hangoztatott állítással ellenben maga Darwin nem volt ateista, sokkal inkább valamiféle deisztikus elképzelés volt közel hozzá.
- Az evolúció nem képes megmagyarázni a bonyolult struktúrák keletkezését - ez a redukálhatatlan komplexitás kedvenc érve az evolúció ellenzőinek. Miközben nagyon sok bonyolult folyamat és szerkezet található az élőlényekben és sokról nehéz elkpzelni, hogy milyen átmeneti formákon keresztül jöhetett létre, érdekes módon azonban idáig szinte mindegyikről sikerült megállapítani, hogy milyen lépéseken keresztül és/vagy milyen külön-kúlön működőképes részegységek összekapcsolódásával alakulhatott ki.
Annak az embernek pedig, aki megírta Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál című tanulmányt hogyan máshogy is kívánhatnánk boldog születésnapot, mint ezzel a videóval:
Utolsó kommentek