Szociológusok, pszichológusok és politológusok biztosan sokat fogják majd tanulmányozni, hogy miért és hogyan alakulhatott ki ez a hisztéria a H1N1 oltások körül. Egyetemet végzett emberek képsek elhinni, hogy az oltással nanocsipet ültetnek beléjük, hogy így oldják meg a globális túlnépesedés problémáját, ami valójában nincs is, mert Texas egyedül képes lenne élelemmel ellátni a Föld minden lakóját. Ezekre a szövegekre kár is szót vesztegetni. Érdemes lehet viszont arról beszélni egy kicsit, hogy miért is félnek sokan annyira ettől a mostani influenzától, miért ez a nagy betojás. Sokat hangoztatott érv, hogy az egész hisztéria csak humbug, hiszen alig hal meg valaki ettől az "új influenzától". Az érvelés nagyon hasonlít ahhoz, amit általábban az oltásokkal szemben hoznak fel, korábban már itt is esett szó róla. A baj csak az, hogy ha már ezrével vannak a halottak, olyan mennyiségben, ami képes meggyőzni a kétkedőket, akkor már késő az oltásokat beadni.
Lesznek-e ezrével halottak ebben a járványban? Jelen pillanatban nincsen, aki meg tudná mondani (reméljük nem), de jó okunk van félni. Ez a jó ok pedig az 1918-as spanyol nátha járvány. Erről lesz szó egy kicsit részletesebben a továbbiakban. A spanyol nátha járvány 1918 márciusában tört ki és 1920 júniusáig tartott. Az áldozatok számát a becslések 50 és 100 millió közé teszik (az első világháborúnak összesen 15 millió harctéri áldozata volt!). A betegség mortalitása 10-20% közötti volt, azaz minden tizedik beteg bele is halt a kórba. A tipikus influenzáknál ez az arány 0,1% körül van. Nem tudjuk pontosan, honnan indult a járvány, egyesek szerint a Távol-Keletről, mások Kansasba teszik a kiindulás pontját. Az biztos, hogy két hullámban söpört végig a világon és ezek közül a második lényegesen halálosabb volt az előzőnél. Nevét onnan kapta, hogy a járvány megjelenésekor a hadviselő felek titkolták azt (nehogy az ellenség megtudja, mi és mennyire gyengíti a sereget és a hátországot egyaránt), míg a semleges Spanyolországban a tényeknek megfelelően tudósítottak róla, ezért a köztudatba Spanyolországból induló járványként került be.
A spanyol nátha sokban különbözött a szokványos influenzáktól: nyáron és tavasszal is erőteljesen terjedt, vérzéses tüdőgyulladást okozott, valamint (és ez talán a legijesztőbb tulajdonsága) az életerős középkorúak közül szedte a legtöbb áldozatot. Az influenza általábban a gyenge immunrendszerrel rendelkezőkre a legveszélyesebb, a csecsemőkre, az öregekre, azokra, akik valamilyen más elhúzódó betegségben szenvednek. Az 1918-as járvány ezzel szemben pont azokra volt a leghalálosabb, akiknek egyébként a legkevesebbet kell félniük az influenzától. Indiában 17 millióan haltak meg, Franciaországban 600 ezren, Dél-Afrikában, Alaszkában falvak néptelenedtek el. A járvány elérte Óceániát is. Amerikai Szamoán a sziget parancsnoka karantént rendelt el és nem engedett egy hajót sem kikötni, amíg a járvány tartott, így ezen a szigetcsoporton egy megbetegedés sem volt, a közeli Nyugat-Szamoa nem védekezett így, itt a férfiak 30, a nők 22 a gyerekek 11%-a halt meg a járványtól.
A mai napig nem tudjuk pontosan, hogy mitől volt ez az influenza annyira más, mint a többi. Ismerjük a törzset (ez is H1N1), de működésének pontos mikéntjét nem. Nincs semmi biztosítékunk arra, hogy nem indulhat el bármikor egy a spanyol náthához hasonlóan halálos világjárvány. Ezek után talán érthető, hogy miért reagáltak olyan gyorsan, amikor a hírek arról érkeztek, hogy Mexikóban feltűnt egy új vírus, ami főleg életerős férfiakra halálos. Mivel a karantén csak egyes szigetek esetén megvalósítható, a védekezés egyetlen lehetséges módja az oltás.
Mi van akkor, ha ez a mostani járvány nem lesz az 1918-ashoz fogható? Nagy szerencsénk, az van.
){kind=link}
Utolsó kommentek