Vannak kérdések, amik igazán a biológusra tartoznak. Sok évszázados, az emberiség életét megkeserítő dilemmákat lehetne megoldani, ha valaki venné a fáradságot és megkérdezne egy biológust. Ilyen alapvető kérdés az is, hogy vajon a paradicsom zöldség vagy gyümölcs? János barátom, aki lelkes antivegetáriánus volt és semmilyen zöldséget nem evett, a főtt kukoricát gyümölcsnek minősítette és vígan falatozta. A paradicsom mibenléte állandó vita forrása lehet, ha bárhol leül a társalgás érdemes bedobni ezt a témát.
Az ügy még az USA Legfelsőbb Bíróságát is megjárta, ahol 1893-ban a Nix vs. Hedden ügyben született döntés a nagy kérdésről (a zöldség-ség javára).
Hogy magunk is dönteni tudjunk, a természettudós kedvenc taktikájához folyamodunk: megvizslatjuk a definíciókat. Ha már tudjuk, hogy mi a gyümölcs és mi a zöldség pontos meghatározása, akkor már könnyedén dönthetünk is. A gyümölcs a növény húsos termése, mondja a szótár. Ebben az esetben nincsen gond, hiszen a paradicsom a növény termése (típusát tekintve húsos bogyó termés), tehát a paradicsom gyümölcs.
Ha ez így van, akkor gyümölcs a kukorica is, de a paprika, a tök és a padlizsán is. Az almát viszont ki kell zárnunk ebből a klubból, az ugyanis nem valódi termés, merthogy a virág körüli vacokból képződik, ami körbenövi a valódi termést.
Természetesen megpróbálkozhatunk a másik irányból is és megnézhetjük, hogy illik-e a zöldség meghatározása a paradicsomra. Itt viszont az a nehézségünk támad, hogy nem találunk olyan egzakt definíciót, amivel dolgozhatnánk. A zöldség ugyanis elsősorban nem tudományos, hanem gasztronómiai és köznyelvi kategória ez a kettő pedig sokkal slamposabb, mint a természettudomány. A zöldség valami olyasmit jelent, hogy a növénynek az a része, amit megeszünk, de nem túl édes, ami túl sok dolgot jelenthet. Lehet a növény termése (uborka, dinnye), virágja (karfiol, brokkoli), szára (karalábé, retek), levele (káposzta, spenót), levélnyele (rebarbara), gyökere (sárgarépa, pasztinák) vagy akár a magház elhúsosodott szőrei is (narancs, grape fruit).
Túl sokat azért nem érdemes töprengeni, mert a végén még így járhatunk:
Hogy magunk is dönteni tudjunk, a természettudós kedvenc taktikájához folyamodunk: megvizslatjuk a definíciókat. Ha már tudjuk, hogy mi a gyümölcs és mi a zöldség pontos meghatározása, akkor már könnyedén dönthetünk is. A gyümölcs a növény húsos termése, mondja a szótár. Ebben az esetben nincsen gond, hiszen a paradicsom a növény termése (típusát tekintve húsos bogyó termés), tehát a paradicsom gyümölcs.
Ha ez így van, akkor gyümölcs a kukorica is, de a paprika, a tök és a padlizsán is. Az almát viszont ki kell zárnunk ebből a klubból, az ugyanis nem valódi termés, merthogy a virág körüli vacokból képződik, ami körbenövi a valódi termést.
Természetesen megpróbálkozhatunk a másik irányból is és megnézhetjük, hogy illik-e a zöldség meghatározása a paradicsomra. Itt viszont az a nehézségünk támad, hogy nem találunk olyan egzakt definíciót, amivel dolgozhatnánk. A zöldség ugyanis elsősorban nem tudományos, hanem gasztronómiai és köznyelvi kategória ez a kettő pedig sokkal slamposabb, mint a természettudomány. A zöldség valami olyasmit jelent, hogy a növénynek az a része, amit megeszünk, de nem túl édes, ami túl sok dolgot jelenthet. Lehet a növény termése (uborka, dinnye), virágja (karfiol, brokkoli), szára (karalábé, retek), levele (káposzta, spenót), levélnyele (rebarbara), gyökere (sárgarépa, pasztinák) vagy akár a magház elhúsosodott szőrei is (narancs, grape fruit).
Túl sokat azért nem érdemes töprengeni, mert a végén még így járhatunk:
Utolsó kommentek