A béka marad

A biológiával kapcsolatos tévhitek, félismeretek, félreértések tisztázása.

Ötletek

Ha bárki bárhol lát, olvas olyasmit, amiről úgy gondolja, érdemes lenne foglalkoznunk vele, vagy csak választ keres valamilyen biológiával kapcsolatos kérdésre, írjon az ng (kukac) akg (pont) hu címre és igyekszünk utánajárni és foglalkozni a témával.

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Utolsó kommentek

Hidegvérrel

2008.03.24. 20:47 - Nádori Gergely

Címkék: evolúció dinó testhőmérséklet

Felteszem, minden szakmának vannak olyan kifejezései, amiket a köznyelv rosszul használ és emiatt a szakmabeliek képesek folyamatosan bosszankodni. A biológus számára az egyik ilyen a hidegvérű és a melegvérű. A fő baj ugyanis az velük, hogy nem sok értelmük van. Ami a legközelebb jár hozzájuk, az a változó-  és állandó testhőmérsékletű. Hidegvérű alatt a köznyelv többnyire az olyan állatokat érti, amiknek nincsen belső hőforrása, ezért testhőmérsékletük együtt változik a környezettel. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vérük (vagy éppen a testfolyadékuk, kinek mije van) hideg lenne. Amikor egy fürge gyík kitelepszik a kőfalra napozni, hamarosan eléri a 35-38 Celsius fokos hőmérsékletet is, ugyanakkorát, mint a rá vadászó, úgymond melegvérű cicus.

· 1 trackback

Új tudomány születik

2008.03.16. 12:01 - Nádori Gergely

Nagy időket élünk, ez nem lehet vitás, egyetlen generáció alatt is hatalmasat változik a világ. Gondoljuk csak végig, mi minden új dolog született csak az elmúlt harminc évben, hogy messzebb ne menjünk: internet és blogok.
Az új időknek köszönhetően új tudományok is születnek, itt van például az orvostudomány, ami éppen most van kialakulóban. A hangsúly itt természetesen a tudományon van, mégpedig a szónak az angolszász értelmében, amikor a tudomány alatt a természettudományokat értik, az olyan vizsgálódást, ami a Bacon által lefektetett módszert alkalmazza (Bacon ezt még úgy nevezte, hogy a méhecske útja, manapság egyszerűen csak tudományos módszernek nevezik). Az elmúlt párezer évben ugyan sok tapasztalat gyűlt össze az orvoslással kapcsolatban, de ezek egyfelől nem alkottak egységes rendszert, másfelől gyakran nem voltak objektív vizsgálatoknak alávetve. Koch Sándor mondogatta nekünk az egyetemen: "Olyan, hogy orvostudomány nem létezik, orvosempíria az van, sok-sok tapasztalat, de tudomány az nincs."

Miért nem ugat Csányi Vilmos?

2008.03.10. 09:53 - Nádori Gergely

Címkék: kutya genetika beszéd gén

Egészen szürreális interjú jelent meg a Népszabadságban Csányi Vilmossal. Többször ellenőriztem a dátumot, de nem április elsején jelent meg, hanem március nyolcadikán, az is fontos nap elvégre. Az interjú közben Csányi párszor kifakad:
Eddig nyugodt voltam, de könyörgöm, hagyja már ezt a marhaságot!
A sírba visz.
De az igazi gyöngyszem az utolsó bekezdés: 
- Komplexebbek vagyunk, ennek ellenére nem tanulunk meg ugatni.
-
Nem hagy élni! Tudja mit: a kutya mindent megpróbál, hogy megértse az ember, és viszont. Idővel talán megunja a fáradtságot, és mert úgy egyszerűbb, megtanul beszélni. Persze genetikai beavatkozásokkal. Mielőtt megkérdezné, mikor, mondjuk, húsz év múlva...

Ő dohányzik

2008.03.08. 17:57 - Nádori Gergely

Vajon mi a jobb, amikor valaki teljes sebességgel rohan az autójában a fal felé: ha kijelenti, hogy őt ugyan nem érdeklik az ütközés következményei és azt csinál, amit akar, vagy ha arról győzködi magát és körötte levőket, hogy egy ütközés 180 km/h-ás sebességnél nem is olyan veszélyes, hiszen vannak, akik túlélik és egyébként is csak a média misztifikálja túl az ütközések veszélyét? A dohányzom blog szerzője láthatóan a második megoldást választotta.
Legutóbbi bejegyzésében egy tavaly májusi tanulmányra hivatkozik, miszerint a dohányzás messze nem olyan káros, mint a szex, minthogy az utóbbi a Humán Papilomavírus (HPV) terjesztésével járhat, ami a száj és torokrákok igazi okozója. Az eredeti közlemény itt olvasható és érdemes végig is olvasni, azután pedig utánanézni, hogy mi is a helyzet a HPV-vel, a dohányzással és a szájrákokkal.

Energizálás történik

2008.03.06. 00:30 - Nádori Gergely

Címkék: szélhámosság energia áltudomány életerő

 

Bioenergia, energetizálás, energia áramlás, energiaközpont. Tele velük a világ, az egyetlen baj, hogy nem sok mindent jelentenek. Energiának a tudomány a munkavégző-képességet nevezi. Igen sok formában jelentkezhet, van helyzeti energia, mozgási energia, kémiai energia és nukleáris energia (meg még sok egyéb). Ezek az energiafajták egymásba átalakíthatóak, ha egy elefántot lelökünk egy toronyházról, akkor az esés végére átalakítjuk az elefánt helyzeti energiáját mozgási energiává. Amikor elégetünk egy fahasábot, akkor a fa kémiai kötéseiben levő energiát alakítjuk át hőenergiává. Az energiaközlés lehet rendezett (ezt nevezik a fizikus munkának) vagy rendezetlen (ez a hő).

Bulvártudomány

2008.03.05. 09:50 - Nádori Gergely

A természettudományok iránt komolyabban érdeklődőket nem csak azzal sújtja a sors, hogy a társadalom többsége ezt nagyobb perverziónak tartja, mint a gerbilizmust, hanem azzal is, hogy olvasniuk kell mindazt, ami a bulvármédiában megjelenik a tudományokkal kapcsolatban. Olyan dolgok, amik másnak csak apró hibának tűnhetnek, a tudományok iránt érdeklődőnek fizikai fájdalmat is okozhatnak.
Itt van például ez:

A C-vitamin legendája

2008.03.01. 23:41 - Nádori Gergely

Címkék: rák nátha vitamin tévhit

Szinte mindenki tudja, hogy a C-vitamin mennyire fontos dolog. Nekünk magyaroknak különösen közel áll a szívünkhöz, hoszen Szent-Györgyi Albert, az egyetlen olyan tudós, aki Magayarországon végzett kutatásaiért kapta Nobel-díjat, fedezte fel. Felfedezése óta a C-vitamin egészen hihetetlen karriert futott be, mára a legnagyobb mennyiségben vásárolt táplálékkiegészítő a világon. Mindenki tudja, hogy megfázás idején ezt kell szedni, sőt télen érdemes megelőzésképpen is kapkodni belőle. Az is közismert, hogy a citromban és más déli gyümöcsökben van belőle bőven. Egyesek még azt is tudni vélik, hogy az "antioxidánsok" közé tartozik, és mint ilyen, a rák ellen is hatásos lehet.

Az a bizonyos meleg gén

2008.02.28. 16:14 - Nádori Gergely

Címkék: szexualitás gén

A homoszexualitás genetikai meghatározottsága időről-időre feltűnik a médiában. Legutóbb Havas Henrik tanár úr emlegette:
Sőt, ma már az is lehetséges, hogy egy magzat géntérképe is elkészüljön. Ennek alapján például megtudhatja a kismama, hogy fia vagy lánya lesz, sőt, a fiúk esetében a szakember azt is kiderítheti, hogy a még meg sem született fiú hetero- vagy homoszexuális lesz-e.

Állítása szerint ezt a híres médiagenetikus Czeizel Endre nyilatkozta, ami meglepő volna. Kevés olyan dolog van ugyanis, ami egyértelműen állapítható meg a géntérképezéssel (erről majd szól egy külön bejegyzés) többnyire csak hajlamok azok, amiket a gének alapján feltételezhetünk. Egy olyan bonyolult esetben, mint a szexuális orientáció egészen megdöbbentő lenne, ha egy génhez köthető volna.
Azt természetesen senki sem tagadja, hogy a szexuális beállítottságnak van gentikai komponense. Erre a legjobb bizonyíték, hogy az egypetéjű ikrek esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy azonos a szexuális orientációjuk, mint a kétpetéjűek esetében. Közöttük pedig a legfőbb különbség az, hogy az egypetéjű ikrek nem csak nevelésükben, környezetükben egyeznek meg, hanem genetikai összetételükben is. A nagyobb valószínűség azonban még messze nem jelent bizonyosságot.

süti beállítások módosítása